2008. szeptember 1., hétfő

Borhegyi torta (vörösboros piskótatorta)


Fél liter vörösbor egy tortában rendkívül vonzóan hangzik.

A recept szerint a már kihűlt piskótatésztára kell ráönteni, ami szivacsként szívja magába a bort. Hát, éppenséggel K is hasonló tulajdonságokkal bír, gondoltam, számára ennél testreszabottabb születésnapi tortát keresve sem találhatnék. (Persze testreszabott ez még sokmindenki másnak is.)

 

A másik dolog, ami egészen biztos: ez a piskótatészta nem is igazi piskóta, mégis tökéletes: puha, lágy, és könnyű, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon, nem mellesleg elképesztően egyszerű elkészíteni.

 

A recept egyébként Halász Zoltán „Utazás Kulináriába” című könyvéből származik, ami a tortához hasonlóan remek.

 

Pár dolog:

  • A leírás nem határoz meg pontos sütési hőfokot, sem sütési időt. Útravalóul annyit bír mondani, hogy „mérsékelt lángon kisütjük”, majd gyermekét kétkerekezni tanító szülőként a klasszik sutyiban engedi el a biciklit. Ilyen esetekben nagy az esésveszély, pláne, hogy szűz személyiségemből adódóan igénylem, hogy ott legyen fekete-fehéren, hogy x fok, y perc. Pont. (Sütemények, tészták esetében ezen áll, vagy bukik minden, a bizonytalanságtól zaklatott leszek.) Mindenesetre bepróbáltam a 160 fokos légkeverést, 35 percig. Tökéletesen sikerült, lelki békém helyreállt.
  • Tényleg 15 percig kell verni a tojást és a porcukrot, ettől lesz olyan elképesztően tökéletesen puha, levegős a tészta. Btw éljenek a letámasztható karú robotgépek.
  • Az a bor, amit önmagában nem kortyolnék szívesen, főzésre is alkalmatlan. Csak attól, mert cukrozom és felforralom, a pocsék bor márpedig pocsék marad. Ehhez a tortához meg különösen nagy bűn lenne silány bort használni. Szerintem.
  • Csak másnap, a maradékot nézegetve jutott eszembe, hogy a megmaradt vörösborból lehet készíteni szirupot (1 deci fűszeres bort és 3 ek. cukrot főzzünk addig, míg picit be nem sűrűsödik), amit tálaláskor csöppenthetünk a tortaszeletek tetejére/mellé. Mi ehhez aznap este nagyon türelmetlenek voltunk. No meg szomjas borszivacsok.

 

És hogy miben különbözik tőlünk ez a borhegyi torta? Hihetetlen módon tényleg képes magába szippantani a bort anélkül, hogy elázna. 

 

 

 

Borhegyi torta

 

Hozzávalók

Tészta:

18 dkg zsemlemorzsa

18 dkg porcukor

8 g fahéj

4 szegfűbors (nekem nem volt)

3 citrom reszelt héja

9 tojás

 

Vörösboros öntet:

0,5 l jófajta vörösbor

2 dkg egész fahéj

6 dkg cukor

 

 

Elkészítés

 I. Tészta:

  • A tojást és a cukrot negyed óráig habverőgéppel verem. A krém 15 perc alatt több, mint a duplájára duzzad, tehát érdemes nagy edényben végezni a műveletet.
  • 15 perc után beleforgatom a zsemlemorzsát és a fűszereket, és alaposan elkeverem.
  • A tortaformát kivajazom (liszt nem kell), beleöntöm a masszát, és aranybarnára sütöm (160 fokon, légkeverésen 35 perc). Tűpróbával lehet és kell duplacsekkolni, hogy elkészült é.
  • Mindenképpen várjuk meg, míg kihűl, csak ezután öntsük rá az önetet!

 

II. Vörösboros öntet:

  • Eredeti recept szerint a hozzávalókat egyszerűen felforralom, és ezzel az öntettel leöntöm a tortát. Annyiban tértem ettől el, hogy a cukrot  először picit karamellizáltam, és szépen lassan öntöttem fel a borral. Ezután jöhettek a fűszerek, felforraltam, és mielőtt még elszállt volna minden alkohol a borból, gyorsan lehúztam a tűzről.
  • A langyos boros öntetet lassan és egyenletesen csorgatom a már kihűlt piskótára, és felitatom az egészet. Aggodalomra semmi gond, nagyon szépen benyel minden kortyot.


11 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez elképesztően jó lehet :-)
Szerintem hamarosan kipróbálásra kerül, ismerek ugyanis pár hasonlóan szivacs jellegű egyént (pl. én)
Konkrétan milyen bort használtál hozzá??
Niki

VOKinga írta...

Nagyon izgalmas!!!
Szintén feljegyzem kipróbálásra.

Piszke írta...

Csak azt nem értem, hogy marad bor a sütés után?? Nálunk még alatta elfogyott volna:DD

Gourmandula írta...

sajtkukac: egy hilltop cabernet sauvignon volt asszem, de nem emlékszem, mert soksok bor volt mindenfelé. :) ezzel az információval piszkének is villanyt gyújtok.
:DD

Kriszta írta...

Szia! Tervbe vettem, hogy holnap megsütöm ezt a gyönyörűséget. Csakhogy a kedvesem az alkoholt minden formában elutasítja :( Szerinted mivel locsolgathatnám meg bor helyett?

Gourmandula írta...

hm... hát ha felforralod a bort, és kimegy belőle az alkohol, az nem elég? Ha nem, akkor a tésztát úgy ízesíted, ahogy tetszik. Én lehet, hogy narancs vagy citromesszenciát tennék a tésztába (fahéjat kevesebbet, ha egyáltalán), és egy citromos sziruppal önteném nyakon. Valszeg abból nem kell fél liter. Vagy menjen mandula és vaníliaesszenciából egy csöpp a piskótába, és kívülre egy jó folyékony csokiszósz. :) Pölö. Lehet kreatívkodni! :)

Kriszta írta...

Ó, szupi! Én is valami narancsos szirupra vagy csokiszószra gondoltam. Csak hát jobb a tapasztalt embert megkérdezni :) Köszi!

Kriszta írta...

Megsütöttem :)
Nagyon fini lett, bár a piskótafélékkel hadilábon állok, ennek is jól beesett a közepe :( Én kakaó öntettel locsolgattam, ez volt a legjobb móka, figyelni, ahogy eltűnik a tésztában a lötyi :) Azért egyszer majd borosan is megcsinálom... magamnak :)

Gourmandula írta...

Kriszta: nagyon örülök! Ha mindent beszippantott, akkor valszeg azért jól sikerülhetett...:) Sajnálom, nekem nem volt semmi para a tésztával, volt egy egészen minimális lejtés a közepe felé, de az természetes.

sajtkukac írta...

Na a hétvégére eszembe jutott, hogy ezt a tortát kéne megsütni! Alaposan elolvastam (remélem) csak egy kérdésem maradt: Mekkora formában sütötted?
Niki

Gourmandula írta...

szia!
Ilyen hagyományos kerek mezei formában, a standard méret, nemtom, kb 30centis átmérőjű.
Jó sütögetést! :))
d

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin