Borhegyi torta (vörösboros piskótatorta)

Fél liter vörösbor egy tortában rendkívül vonzóan hangzik.

A recept szerint a már kihűlt piskótatésztára kell ráönteni, ami szivacsként szívja magába a bort. Hát, éppenséggel K is hasonló tulajdonságokkal bír, gondoltam, számára ennél testreszabottabb születésnapi tortát keresve sem találhatnék. (Persze testreszabott ez még sokmindenki másnak is.)

 

A másik dolog, ami egészen biztos: ez a piskótatészta nem is igazi piskóta, mégis tökéletes: puha, lágy, és könnyű, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon, nem mellesleg elképesztően egyszerű elkészíteni.

 

A recept egyébként Halász Zoltán „Utazás Kulináriába” című könyvéből származik, ami a tortához hasonlóan remek.

 

Pár dolog:

• A leírás nem határoz meg pontos sütési hőfokot, sem sütési időt. Útravalóul annyit bír mondani, hogy „mérsékelt lángon kisütjük”, majd gyermekét kétkerekezni tanító szülőként a klasszik sutyiban engedi el a biciklit. Ilyen esetekben nagy az esésveszély, pláne, hogy szűz személyiségemből adódóan igénylem, hogy ott legyen fekete-fehéren, hogy x fok, y perc. Pont. (Sütemények, tészták esetében ezen áll, vagy bukik minden, a bizonytalanságtól zaklatott leszek.) Mindenesetre bepróbáltam a 160 fokos légkeverést, 35 percig. Tökéletesen sikerült, lelki békém helyreállt.
• Tényleg 15 percig kell verni a tojást és a porcukrot, ettől lesz olyan elképesztően tökéletesen puha, levegős a tészta. Btw éljenek a letámasztható karú robotgépek.
• Az a bor, amit önmagában nem kortyolnék szívesen, főzésre is alkalmatlan. Csak attól, mert cukrozom és felforralom, a pocsék bor márpedig pocsék marad. Ehhez a tortához meg különösen nagy bűn lenne silány bort használni. Szerintem.
• Csak másnap, a maradékot nézegetve jutott eszembe, hogy a megmaradt vörösborból lehet készíteni szirupot (1 deci fűszeres bort és 3 ek. cukrot főzzünk addig, míg picit be nem sűrűsödik), amit tálaláskor csöppenthetünk a tortaszeletek tetejére/mellé. Mi ehhez aznap este nagyon türelmetlenek voltunk. No meg szomjas borszivacsok.

 

És hogy miben különbözik tőlünk ez a borhegyi torta? Hihetetlen módon tényleg képes magába szippantani a bort anélkül, hogy elázna. 

 

 

 

Borhegyi torta

 

Hozzávalók

Tészta:

18 dkg zsemlemorzsa

18 dkg porcukor

8 g fahéj

4 szegfűbors (nekem nem volt)

3 citrom reszelt héja

9 tojás

 

Vörösboros öntet:

0,5 l jófajta vörösbor

2 dkg egész fahéj

6 dkg cukor

 

 

Elkészítés

 I. Tészta:

• A tojást és a cukrot negyed óráig habverőgéppel verem. A krém 15 perc alatt több, mint a duplájára duzzad, tehát érdemes nagy edényben végezni a műveletet.
• 15 perc után beleforgatom a zsemlemorzsát és a fűszereket, és alaposan elkeverem.
• A tortaformát kivajazom (liszt nem kell), beleöntöm a masszát, és aranybarnára sütöm (160 fokon, légkeverésen 35 perc). Tűpróbával lehet és kell duplacsekkolni, hogy elkészült é.
• Mindenképpen várjuk meg, míg kihűl, csak ezután öntsük rá az önetet!

 

II. Vörösboros öntet:

• Eredeti recept szerint a hozzávalókat egyszerűen felforralom, és ezzel az öntettel leöntöm a tortát. Annyiban tértem ettől el, hogy a cukrot  először picit karamellizáltam, és szépen lassan öntöttem fel a borral. Ezután jöhettek a fűszerek, felforraltam, és mielőtt még elszállt volna minden alkohol a borból, gyorsan lehúztam a tűzről.
• A langyos boros öntetet lassan és egyenletesen csorgatom a már kihűlt piskótára, és felitatom az egészet. Aggodalomra semmi gond, nagyon szépen benyel minden kortyot.