Thai sült tészta banánlevélben

Mint azt már az előzetes multikulti piknikes beszámolómban is említettem, ezt az ételt ilyen fomában egy háromnapos őserdőtúra egyik ebédjeként porszívóztam be, az erdő közepén, egy kis patak partján felállított, bambuszból tákolt pihenő árnyékában.
Fél nap intenzív túra után sok mindent meg tudnék enni, de ez a körülményekhez képest is gyanúsan finomnak tűnt.

Thaiföldi túra emlékkép, rajta az eredeti verzióval

Azóta persze számtalanszor készült sült tészta a konyhámban, de banánlevélbe most csomagoltam először.

Banánlevélről röviden annyit érdemes tudni, hogy rendkívül strapabíró, és mind sütéshez (pölö banánlevélbe gyöngyölt banános rizs parázson megsütve, aka sticky rice), mind tálaláshoz (tányér) előszeretettel használják minden olyan kultúrában, ahol a banán megterem. Ők praktikumból, én most egzotikum-növelő faktorként, esztétikai okokból emeltem a menübe. Kapható az Ázsia boltban (fagyasztóban) ill. láttam már a Little Indiában is (ezittareklámhelye).

Thai sült tészta banánlevélben
4 személyre

Ha nem mirelitből készítjük

(érdemes kipróbálni, sokkal finomabb):
1 csomag thai/kínai fél-vastag tojásos tészta (thai noodles)
3-4 evőkanál őrölt mogyoró
2-3 marék borsó (most friss), vagy cukorborsó
4 szem gomba, felaprítva
5-6 szár bébikukorica felaprítva (konzervben lehet pölö kapni)
fél-1 bambuszkonzerv (jól átmosva!)
fél szem sárga és fél szem piros kaliforniai paprika, vékonyan felcsíkozva
1-2 gerezd zúzott fokhagyma (ill. ízlés szerint)
hagyma (opcionális)

Húsos változathoz:

Aki hússal enné, csíkokra vágott, zúzott fokhagymás,

borsos olajban pácolt, csirke/pulykamellet is süthet hozzá.

Ízesítéshez:
2-3 szem lime
szójaszósz ízlés szerint
mandulaolaj a sütéshez
szezámolaj a végén, ízesítéshez, ízlés szerint
édes chiliszósz
2-4 evőkanál őrölt sósmogyoró
őrölt chili
kevés bors
friss korianderzöld finomra vágva

Tálaláshoz:

1 csomag banánlevél

(nem kell hozzá az egész csomag, maradékot le lehet fagyasztani egyéb kreatívkodáshoz)

Forraljunk vizet a tésztának, és fajtától függően készítsük el (beáztatjuk vagy főzzük).

Felhevítjük a wokot, és az apróra vágott zöldségeket hirtelen megpirítjuk a nagyon forró olajban. (Ha húsevő barátoknak készítem, a pipihúst kb 1-2 percig magában pirítom.) Pirítás közben szójaszósszal öntözzük meg. Gombát, bébikukoricát és bambuszt kb. 2 perccel később szoktam beletenni, hogy pont ugyanakkorra legyen jó, mint a többi zöldség.

Tésztát gyorsan leszűrjük, és szezámolajjal megöntözzük, majd a zöldségekkel összekeverjük.

Az ízesítés innentől nagyon ízlésfüggő. Fontos, hogy a már sokszor említett 5 alapízből minimum négynek jusson szerep, így lesz harmonikus a végeredmény. Tehát: a sósság érdekében ne sajnáljuk belőle a szójaszószt, a savanykás ízért a lime kifacsart leve fele (1-2 db leve biztosan elkél bele), az édességet a chiliszósz adja, és természetesen a chili sem maradhat ki, ha igazi thai sülttésztában gondolkodunk.
Sokan tesznek bele halszószt, én a szagától is rosszul vagyok, de ezt mindenki maga kell, hogy kitapasztalja.
Végezetül szórjuk meg őrölt sósmogyoróval.


Mire ügyeljünk? Ez sült tészta, tehát lehetőleg addig pirítsuk, míg a leve szinte teljesen el nem fő. Ne legyen száraz, de szósz se álljon a wok alján, az azt jelenti, hogy még nem pirult eleget. Nem csak azért fontos ez, mert így kerül ideális állapotba a tészta a szállításhoz, hanem elsősorban azért, mert így autentikus.

Tálalás

A piknikre való tekintettel téglalapra metszett banánlevélre halmoztam a tésztát, és helyes kis csomagokat hajtogattam belőle. Nekem kötelék nélkül is megtartotta magát, de az eredeti változat anno vékony spárgával is át volt kötve. A szállítást tökéletesen bírta, hibátlanul viselkedett.

Evőeszközként én most pálcikát vittem, mert mint azt már írtam, a Tabán flórája viszonylag kevés, a helyszínen metszhető zsenge bambuszszárral büszkélkedhet.

Ja, tálaláskor adjunk hozzá egy-egy gerezd lime-ot mindenkinek, abból szerény véleményem szerint egyszerűen sosem elég.