2007. december 4., kedd

Kész szószból mégeccer nem főzünk, ugye.

Utálom a negativitást, a kesergést. Nagyon. De mindenkinek megvan a heppje. Nekem az intimszférám és a kertben a parkolóhelyem tiszteletben tartása, meg ezek szerint mostmár ez is. Azon kaptam magam ugyanis, hogy immáron egy hete puffogok magamban (hehe, a puffogok szót nem ismeri Bill Gates). És mivel tegnap vacsira reprodukáltam a puffogásom tárgyát, a fahéjas paradicsomszószt, csak felerősödött bennem az érzés.

Valszeg közrejátszik aberált szintet súroló érzékenységemben az is, hogy dédelgetett kedvencem, a paradicsom a főszereplő. Azzal pedig énfelém nem viccelünk. Ez pedig egy blog, amit csak az olvas el, aki úgy dönt, hogy el akarja olvasni, de kvázi magam örömére írogatom. Szóval éljen a novemberi befordulás, és kiírom magamból a csalódást. Azt, amit a marokkói főzőest okozott.

Kedves Culinaris! Édesapám - aki elképesztően frappáns és bölcs ember - szavaival élve ’Uraim, ez nem volt túl elegáns’. Vagy hogy 'Micsoda arcátlanság!'... Mondanám, szégyelljék magukat. Lehet, hogy nincs tartósítószer az üvegben, lehet, hogy ízletes és természetes minden cseppje, mindezt aláírom, de kész szószt nem használunk főzőtanfolyamon.

Paps lehet, hogy felállt volna, és elhagyja a helységet. Ha járna ilyen kurzusra, de nem jár, megy neki enélkül is, bográcsból, remekül. A helyemben ő sem reklamálná vissza a pénzét, nem osztana ki senkit, nem pitiánerkedik, csak távozna. Mert ő olyan ember, hogy ha Olyan passzban van, akkor addig küldi vissza a levest melegíteni, amíg az nem a kellő hőmérsékletű (mondjuk abba a főúrral egyetemben az egész család belevörösödik). És ez nem sznob pökhendiség. Ételre fokozottan érzékeny, egyébként bóka lélek. Egyfajta EQ-val (emotional intelligence) rokon eredetű gourmand receptort kapott a csomagjába, mikor megérkezett (meg végtelen bendőt, mely anyukám agonizállhatnékjának és emígyen a családi derűnek örök és központi forrása).

Egyébként – mivel szeretek róla beszélni – fyi igazi mezítlábos falusi lurkóként nőtt fel, de a legjobb nevelést kapta. Tarol. Mosolygok is rajta eleget. És nagyon hasonlítunk egymásra. Csak én nem vagyok olyan jól nevelt (apai elfogultság, oder etwas), műveltségem is a pincében hozzá képest (is), arról nem is beszélve, hogy milyen csodálatosan ír… de azzal biztatom magam, hogy ha nőni már nem is fogok, még fejlődésben vagyok (remélem), és egyszer lehet, hogy majd én is elhagyom a helységet, a kurzusét. Addig meg békésen elpuffogatok itt magamban.

Mindenesetre annyit már eltanultam tőle, hogy ilyet magára valamit is adó (gourmet) ember nem tesz, pláne nem a hasonló tőről fakadt, megszállott bolondokkal. Tiszteletből az étel iránt, és tisztelettel egymás iránt. Csakhogy a falusi gyökerek megpendítésével elejtett fonál hurokként csatlakozzon vissza az eredeti témához: nem kell sokáig sakkozni a józan paraszt ésszel, hogy megállapítsuk, ez (emlékeztető: kész szószt főzőesten felhasználni) NEM ILLENDŐ.

Mert oda azért megyünk, én, legalábbis, mert szenvedélyem a főzés. Hobbi, kikapcsolódás, terápia, passzió, magam is kutatom még, pontosan micsuda. Végtelen kíváncsiságom, és a csillapíthatatlan tudásszomj hajt. Főzőesten üvegből kiönteni készételt, az olyan, mint Kinevetben csalni. Lehet, csak gáz. Következő 3 játékból kizárva. Ez nem főzés. A készétel pedig nem főzőkurzusra való. Más lenne ez, mintha az Uncle Ben’s hátsó címkéjén szereplő currys csirkét vagy a Dr. Oetker sütőporok tasakján ajánlott kakaós kuglófot készítenénk el nagy boldogságban, közösen? Zsúr. Muri. Márakinek. De ugye egyetértünk, hogy ez az alma messze gurult a gasztrofától. Ha meg fizetni is kell érte, még termékbemutatónak is a lehúzós fajtából való. Pfujj.

Tudják, kedves Urak, hogyan lehetett volna ez elegáns(abb)? Úgy, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjék? Az összegyűlt lelkes közönség kedvéért megtartjuk az előadást, felvágjuk azt az igazi paradicsomot, elkészítjük a szószt közösen, from scratch, az eredeti recept alapján. Aztán ha elkészültünk, a meghívott üzletember felőlem nyugodtan előhúzhatja a cilinderből cukinyuszi helyett a cége kész szószos üvegcséjét, és a segédcsinibaba kettéfűrészelése előtt azt is elmondhatja, hogy ’ hohohohóóóó csiribúbá - képzeljék, aki szeretne időt spórolni, mert nincsen kedve-ereje-ideje otthon elkészíteni az alapoktól, annak itt ez a csuda termék, a Culinarisban megvásárolható!

Általában jellemző, hogy olyan alapanyagokat adnak a meghívott séf kezébe, amit el akarnak adni, és bár mosolygok rajta, mégis megértem, valószínűleg én is ezt tenném, belefér, amíg nem löncshúst reklámoznak. De most Culinarisék nevükbe törölték lábukat, nagylábujjukkal pedig a birkabékességű, várandósnadrágban kényelmesen terpeszkedő, gumírozott derekú világom határait böködik, és a temperamentumos menyecske utat tör magának. Az igényesség hiánya lehet, hogy elpattintott pár gumiszálat a nacóban. Termékbemutató volt ez kérem, ahol én fizettem. (Most önként formálok L betűt hüvelyk és mutatóujjammal, homlokom előtt.)

És ha mindenáron ugyanannyi pénzt szándékoznak elkérni érte, mint egy valódi főzőkurzusért, ám legyen, csak szóljanak, hogy ez most más jellegű lesz, pas de probleme. Ezesetben eljut oda helyettem olyan jelentkező, akinek pont ez kell. Megtelt volna így is a csoport, és mindenki elégedetten, vegyes érzések nélkül távozik.

Jól éreztem magam, megtaláltam benne a jót, de akkor sem azt kaptam, amiért odamentem, és ezen azóta duzzogok, na. A szószdolog és a vacak idő bosszant.

Kedves Culinaris! Most embargó alá helyezem Önöket. Már ami a főzőesteket illet. Sajnos amúgy gyenge jellem vagyok, nem billentem magam jobban fenéken, mint muszáj lenne, és nincs mit tenni, a választék még mindig a legjobb, személyzet kedves, szóval bolt ellen nem lázadhatom. De szépen kérem, tessenek megint olyanok lenni, mint régen. Ez egy profitorientált üzleti vállalkozás, célokkal, tervekkel, értem én. De ne verjék le a lécet, amit saját maguk helyeztek oly magasra az elmúlt évek kemény munkájával. Ne rontsák el. Ne merészkedjenek még egyszer ilyen mélyre, mert a nitrogénnarkózis nagyon veszélyes mámor. Szörnyű, mennyien ottmaradtak, nem csak (és főleg nem) Dahabban.

És egyébként most meg könnyedén előrántom legmeredekebb Hókuszpók gurgulázós muhahámat a farzsebemből (hahotában jó vagyok), mert elkészítettem azt a szószt, legalábbis a témában maradva valami hasonlóan finomat, üvegcse nélkül, kútfőből, és sikerült, isteni lett. Bizonyíték, már megint kinevettek, mert úgy kellett a fotóalanyt kimentenem a fazékból. Későre jár, de holnap fel is teszem. Csak hát így mire volt jó a főzőest?

Ps: jajajajj, nem azért írtam, hogy együtt keseregjünk a kapitalista világ kegyetlen farkastörvényein, embargós köreimbe sem invitálok senkit, csak jó volt kibökni. Písz y'all.

20 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Igazságod vagyon.

Névtelen írta...

én még sosem jártam ilyen főzőesten, (mert vidéki volnék, az éjszakai tömegközlekedés meg nincs megoldva kis hazánkban, minegy egy más lapra tartozik) de én ezeket mindig valami titokzatos, misztikus dolognak gondoltam, ahol olyan titkokat árulnak el, amit csak ŐK tudnak. :(

Gourmandula írta...

az itt rendezett főzőestek eddig mindig tartogattak újdonságot, és bár a teljes menüsör sosem volt meggyőző, de ez természetes, és mindig volt egy fogás, ami miatt megérte. Viszont ne várjon senki csodát, ezek laza esti programok, ha már középhaladó szinten van az ember, számára új technikát, spira hókuszpókuszt nemigen tartogat. Legközelebb a gázművekhez megyek, ott saját főzőpultot is kap az ember, nem csak megfigyelő.

Névtelen írta...

Egyetértek a posttal és a kommenteddel is. Mégis befizettem jövőre az olaszra meg a franciára, háha lesz egy dolog, ami újdonság és amire azt mondom, megérte elmenni. Remélem, az olasznál nem kész paradicsommártásból fogunk sugot készíteni. Én speciel az önpromótól vagyok rosszul... Szerintem annyira egyértelmű, hogy az általuk vezett főzőiskolában felhasznált dolgokat (horror áron) náluk meg is lehet venni, miért kell ez folyamatosan elmondani?! Én azon szoktam "puffogni", ha az osztrák sógoroknál betévedek egy sima közértbe, ahol a Culinaris árukínálatának 70 %-t simán meg lehet vásárolni, töredékáron. De hát a monopol helyzet ugye az monopol helyzet marad, míg nem vetemedek valaki olyasmire, hogy ilyesmit nyisson.
Ps: Gratulálok a babához!:-)

Névtelen írta...

szóval semmi titok, semmi misztikum? :( akkor úgy látom továbbra is az Őskaján főzőtúráját kell megcéloznom. jó lenne ha összejönne egy lelkes kis gasztroblogger csapat, mert legalább 6 fő kell hozzá ha jól emlékszem.

Gourmandula írta...

Ízbolygó: ja, egyébként az olaszon én is gondolkodtam...de most nincs hozzá túl sok kedvem. Mondjuk olasz szakács dől a fakanalába, mintsem ilyen kompromisszumot hozzon. Hamarosan én nyitok egy gasztroboltot, komolyan mondom...
Aranyos, hogy gratulálsz, de milyen babához is? sztem vkivel összekeversz... :)

Chili: elvenni a kedvedet nem akartam... egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni, max nem 9 rugóért (2008as ár), náluk. No de mi ez az Őskaján főzőtúra?

Gourmandula írta...

ja! leesett! neeeem, csak egy - ezek szerint - írásban nem érthető - hasonlat volt. :DDD

Névtelen írta...

Vagy csak sötét vagyok hozzá:-)

Zsuzsa írta...

Chilii, ez az őskaján engem látatlanban is érdekel!

Ízbolygó, melyik olaszra mész jövőre? Nekem is van egy jegyem.

Gourmandula, a gázműveknél már voltál korábban?

Névtelen írta...

"6-12 fős csoportoknak szervezünk 2 napos főzési, sütési, kóstolási programot. Menüsorokat együtt készítjük - előételek, főételek, desszertek- alapanyagokkal ismerkedjünk, bor-étel íz harmóniát gyakoroljunk"

Ez az étterem honlapja: http://www.oskajan.hu/
Ha összejönne egy csapat, szívesen csatlakoznék én is!

cukros szakácsnő írta...

Szerintem ez kétségbeejtő!
Akkor el sem akarom képzelni mit főzhetnek ott még! Ilyen helyen nem lehet mit tanulni!!!!!

Névtelen írta...

Zsuzsa!
Ápr.15, máj.20.
Te?

Zsuzsa írta...

ápr. 16 :( - a 15. már betelt, amikor vettem. Akkor sajnos nem találkozunk.

Chili, vágjunk bele!

Névtelen írta...

Sziasztok! Eddig csak némán olvastam e - szerintem különlegesen színvonalas - blogot, de most nem állom meg szó nélkül: mélységesen egyetértek minden szóval. Egy olyan társaság, mely ennyire magasra tette a lécet (és az árait is) NEM viselkedhet így. Semmiféle okból. Pont pár napja beszéltem erről az egyik tulajdonosnak (vásárlás közben), mert nem tudtam elmenni szó nélkül egy hasonlóan negatív élményem mellett. Ettől függetlenül én is beneveztem néhány tavaszi eseményre, remélem a szavaink nyomán addigra már tapasztalható majd változás. Őskaján ügyben nagyon beszállnék, ha kell szervezek is. Zsuzsa, az itteni nickem azonos az Indexessel, ha emlékszel: a Gundelban is találkoztunk. :-)

Gourmandula írta...

Certaldo! óóóóóóóóó, pirulok, na neeee... :))) köszönöm a bókot!! :)

Unknown írta...

Kedves Gourmandula!

Teljesen igaza van abban, hogy a fahéjas-paradicsomszósz egy üveges
termék volt, és már csak az Ön, illetve az olvasók lelkiismeretén múlik,
hogy elhiszik-e, hogy tervben volt a szósz elkészítése, amire sajnos az
idő rövidsége miatt nem került sor. Őszintén szólva, soha nem történt
máskor sem hasonló a főzések során és bizton állíthatjuk, a
későbbiekben sem fog. Így természetesen az áprilisi marokkói
főzőbemutatókon is igyekszünk majd e téren máshogy alakítani az este
menetét.

Egyébiránt, mint azt a weboldalunkon is olvashatja: "a főzőcskéink alkalmával az étkek nemzetközi világába kalauzoljuk vendégeinket, akik egészen ízközelből
ismerkedhetnek meg a különféle kultúrák alapanyagaival és étkezési
szokásaival. Résztvevőink olyan, - sokszor ismeretlen - összetevőkkel
találkozhatnak, amelyeket eddig esetleg csak szakácskönyvekben
láthattak, viszont használatuk, elkészítésük nem volt teljesen
nyilvánvaló számukra.".
A Culinaris Ízakadémiának nem missziója az
emberek megtérítése, létrejöttének oka nem volt más, mint bemutatni a
boltjainkban található alapanyagokat, termékeket, melyek mellett vásárlóink
elmennek az üzletben, mert vagy nem tudják, mire és hogyan használható, vagy ha
tudják is, nem merik megkóstolni.

"Az Ízakadémiát minden alkalommal a témában jártas - külföldi vagy
magyar - séfek vezetik, s az általuk megálmodott ínyencségek zamatát
ízlelve kísérhetik figyelemmel az aktuális idényzöldségek, és a főzési
alapanyagok egész tárházából készülő étkek elkészítését."
A recepteket, mint a leírtakban is látható, a meghívott szakácsok állítják össze; a
boltban nagyrészt ők is válogatják össze az alapanyagokat, amiket
használni szeretnének. Mivel a termékek az üzleteinkből származnak,
természetes, hogy ezeket látni a szakácsok kezében.

"A főzőbemutatókra igyekszünk mindig előre készülni, azért hogy például
a különböző zöldségek, gyümölcsök tisztításával ne a főzésre szánt
értékes időből raboljunk. Természetesen az izgalmasabb technikák,
fortélyok mindig bemutatásra kerülnek, ezzel is emelve az este
hangulatát, és gazdagítva résztvevőink tudását ". Sosem állítottuk azt
sem, hogy főzőiskoláinkban minden egyes vendégünk főzhet, ha ez
csalódást okozott Önnek, őszintén sajnáljuk, de ettől még reméljük, jól
érezte magát a többi főzőbemutatóinkon.

Az Ön által említett szósz egyébként, a marokkói úriember saját terméke
volt, ezáltal kezeskedett is róla, hogy a minősége egyáltalában nem lesz
rosszabb, mint az eredetileg tervbe vett frissen készült szószé. Nem
mellékes az sem, hogy mi - a Culinaris munkatársai - is használunk előre
elkészített szószokat, mert legtöbbjük olyan "titkos összetevőket" is
tartalmaz, melyek ismeretének hiányában nem mindig reprodukálhatóak,
illetve természetesen önmagukban is remekül megállják a helyüket.
Egyébként nyilván mások is élnek ezzel a lehetőséggel.

Végezetül pedig - fáradozását és biztatását megköszönve -, ha már a paradicsom a kedvence, örömmel ajánlunk fel egy kis válogatást különböző paradicsom-vetőmagjainkból, hogy otthon, a saját kertjében vagy erkélyén termeszthessen belőlük. Ajándékát a Perc utcai boltunkban veheti át, de kérésére szívesen postázzuk is!

Üdvözlettel:

Culinaris

Doctor Pepper írta...

babatémát én is benéztem:):) de a véleményedet osztom, érthetetlen számomra, mi szükségük az ilyesfajta kicsinyességre...

Gourmandula írta...

dr pepper: ami a babatémát illeti, szal a kismamanadrágnak van olyan nagyon rugalmas dereka, ehhez a rugalmas derékhez hasonlítottam világom és tudatom, mely viszonylag könyen tágul külső-belső hatásokra. de egyértelmű, hogy ezt a hasonlatot rajtam kívül senki nem bírta követni. van ez így, már megszoktam. :))

Doctor Pepper írta...

:)így utólag már érthető a hasonlat:) és egyébként még az jutott eszembe, hogy szívesen megismerném Apukádat:) Jó utat, ezek szerint nem tudsz jönni a GBT-re, pedig már éppen személyes felkérést akartam intézni Hozzád ezügyben.. talán majd legközelebb.

Gourmandula írta...

Apukám szuper egy pasas. Anyukám is. :)
Aranyos vagy! :) Sajnos GBT-re nemtok menni, pedig szívesen vettem volna rajta részt. Legközelebb.

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin