2007. szeptember 26., szerda

VKF IX: Hasfelmetsző Jack torta


Azaz belezett piskótatorta ízes belsőségekkel töltve

Vegaként a belsőség témakör apróbb nehézségek elé állított, de jelentem, a VKF debütálásom mégsem marad el, töltött könyök készítése helyett ezzel az édességgel sikerült feltörnöm az ördöglakatot.

A kedvencem, igazi nagymamatorta, és a családi születésnapok szerves részét képezi. Nála, mint az most kiderült, ’D kedvence néven’ szerepel a recepttárban, egyem a zuzáját. :) Régóta epekedem a recept után (hopp noch ein belsőség), hogy nekem is legyen mivel lekenyereznem 100 év múlva az unokákat.

A mostani szülinapon is tányérra került, és kaptam az alkalmon, tortázás közben rákérdeztem a receptre. Döbbenet egyszerű, plusz amit imádok, hogy az ízeknek/fajtáknak csak a kreativitás szabhat határt.

Szóval ez most itt konkrétan nem az én művem, de családi nagyi receptet közzétenni mindig enyhítő körülmény, és egyébként is, hihetetlenül finom, és nagyon egyszerű.

Két dolog:

1) előző nap kell elkészíteni, kell idő, hogy szépen összebarátkozzanak az ízek

2) ügyeljünk rá, hogy a magasság/átmérő arány megfelelő legyen, vagyis ne klasszik tepsi méretű, lapos piskótát süssünk (vegyünk), mert marha nehéz lehet azt utána belezni és töltögetni.

Szal: süssünk piskótát (vagy lusták vegyenek). Én mindenben az egyszerűségre törekszem, tehát az én piskótareceptem ez itt (másolat ld. alább) , egyenesen a mindmegettéről (rendkívül szimpatikussá a legvégén bevésett 'megjegyzés' rész tette), de mindenkinek úgyis megvan a család jól bevált receptje, mindenki azzal dolgozik, ami neki műkszik.


Egyszerű piskótatészta

Hozzávalók:
8 db tojás
8 nagy kanál kristálycukor
8 nagy kanál liszt
fél csomag sütőpor

Elkészítés:
A tojásokat szétválasztjuk. A 8 tojásfehérjét felverjük kemény habbá. A felvert fehérjébe belekeverjük a 8 nagy kanál kristálycukrot, és továbbverjük vele. Majd belekeverjük a 8 tojássárgáját, ezzel is tovább verjük. Legvégül beletesszük kanalanként a 8 nagy kanál lisztet, és eldolgozzuk.

Kimargarinozott és kilisztezett tepsibe, vagy sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük. Berakjuk az előmelegített sütőbe ( villanytűzhelynél ez kb. 150-160 fok, de ezt igazából mindenki maga tudja kitapasztalni).

Akkor van kész, ha beleszúrunk hústűt vagy fogpiszkálót, és nem ragad semmi rá!Jó étvágyat hozzá!

Megjegyzés: a hagyományos piskóta pont fordítva történik, ott a tojássárgájával kezdődik. De ez a fajta megoldás sokkal egyszerűbb, bármennyire is hihetetlen. Amikor megtanultam ezt, el sem akartam hinni, hogy ilyen egyszerű! Nem lehet elrontani! Finom, puha, eddig mindenkinek borzalmasan izlett. Bárki meg tudja csinálni, ELRONTHATATLAN!


Na és amitől ez a torta tuti lesz.

A kész piskótatésztát skalpoljuk, úgy kb. harmad/negyednyi vastagságú lapot szeljünk le. Ez lesz később a takaró, úgyhogy csak óvatosan és ügyesen!

Az alsó, vastagabb tömb hasát óvatosan kibelezzük, úgy hogy kb. 1 cm talpa azért maradjon. Az üregesen tátongó bendőt szépen félretesszük, a belsőséggel dolgozunk tovább. Ez a torta szíve (nini, újabb belsőszerv), lelke (nyugati orvostudomány számára jelenleg értelmezhetetlen fogalom).

Namármost amilyen hangulatban vagyunk, aszerint turbózhatjuk a piskótatölteléket. Egy a fontos, nem szabad, hogy nagyon vizes legyen, mert totál eláztatja a tortát egy napi állás alatt, tehát a folyékony halmazállapotú hozzávalókkal csak óvatosan! Amolyan gombócra formálható szilárdságú tapadós/ragadós tiramisu állag a cél.

Amit most belekerült: kávé (főzőtt, amennyit felvesz a tészta), kakaópor, beáztatott/felpuhított mazsola, porcukor, apróra vágott kandírozott gyümölcsök, és hogy a torta szívének máját se feledjük, került bele egy kis rum is (fuh, lassan egy hentespult lesz ez a poszt, az olvasók meg a sültkolbiért rohannak).

További javasolt kombinációk:

a) narancsos csokis: olvasztott tejszínes csokival nyakon öntve, reszelt narancshéjjal, apróra vágott csokimázas kandírozott narancshéjjal, mandulával, és esetleg pici mentával, meg persze valamilyen likőrrel, pölö Cointreau-val (vagy olcsóbb javaslatok itt) megöntözve

b) kávéval, mazsolával és szőlőszemekkel, dióval, pl. Khalua-val (v bármilyen kávélikőr)

c) Bailey’s mascarpone pirosbogyós kombó: hm, csokilikőr, mascarpone, kakaó, szeder, mandula (grrrrr)

Ezeket egy tálban mind összekeverjük. A tortaváz belső falát jófajta lekvárral (jelen esetben házi barack, lényeg, hogy passzoljon a töltelékhez) gazdagon kikenjük, majd a töltelék masszát visszakanalazzuk a piskótabendőbe. A legelején leválasztott piskótatakaró alsó felét is megkenjük a lekvárral, majd a kalapot visszahelyezzük a helyére. Ha jól dolgoztunk, jóllakott-pocakosan gömbölyödik a teteje.

Irány a hűtő, egy egész nap, showtime-ig minden nyúlkáló kézre szigorúan rácsapni!

Tálalás előtt kb. egy órával vegyük ki, hogy ne legyen túl hideg (legalábbis nekem szobahőmérsékleten jön be), és a külsejét is kenjük meg lazán egy kis (itt: barack)lekvárral. Opcionálisan felvert tejszínhabbal borítjuk, és végezetül friss gyümölccsel díszítjük a tetejét.

Nagyot kívánunk, és a közepébe szúrt gyertyát teli légzőszervből (tüdőből) elfújjuk. Hmmmmm… milyen belsőség maradt ki?

2 megjegyzés:

provence írta...

Szia!
Ez nagyon jó!!!
Gratula, nekem tutira bejött!!!
;-)

Gourmandula írta...

:) köszi!

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin