Balzsamecetes-mézes-mustárban sült tofu kaliforniai paprikával

Még egy mustár, most tofuval, még mindig sali, megint pikáns.

Egy nagyon kemény héttel a hátam mögött és egy kétórás ironwoman kiképzés után hazaesve nem éreztem magamban elég erőt a vadonatúj konyha méltó felavatására, az igazi örömködést holnapra tervezem.

Gyorsan, valami finomat, ez volt a cél, publikálhatóság nem volt szempont. De úgy alakult, hogy ez a mézes-balzsamecetes mustár talán még a gyömbéressütisnél is finomabb, és mintha egyenesen a tofuhoz álmodták volna meg az ízharmonikusok. Az a bizonyos, első falat ízlelése utáni térdberugózós, döbbenettől bólógatós-mosolygós ’Úúúúúúúúúh’ fajta. Muszáj gyorsan lejegyeznem nehogy véletlenül a feledés homályába merüljön nekem!


Mustárban sült tofu szelet, paprikahússal

A natúr tofu szeleteket kis olajon, mindkét oldalán enyhén megpirítom. Mielőtt aranybarnára sülnének, a balzsamecetes mustárból kenek rájuk egy késhegynyit, és hasra fordítva kb fél percig sercegtetem. Utána jön a másik oldal, ugyanígy.

Ha kész, a cikkelyekre vágott piros kaliforniai paprikákat dobom a serpenyőbe, és héjukkal lefelé sütöm őket pár percig. Ellenőrzöm, ha hagyja magát megválni a héjától, kikapom, megnyúzom, és a pucér paprikahúst a mustáros tofuszeletekre simítom. Picit sózom, borsozom.

Salátát halmozok egy grande tányérra, kevés olívaolajat, balzsamecetet csepegtetek rá, pianoban sózom, borsozom, és ráfetetem a csíkokra vágott tofukatonákat. Nekem vacsi, de pikáns előételként húsevők is biztos értékelni fogják.

Én pezsgőt pattintottam hozzá. Mégiscsak új, álomszép konyhám van, vállfelhúzós-nyakbehúzós, hunyorítósan-mosolygós juuuuuuuuuuuuuuuuuj!