Hogyan készülök a karácsonyra? Őszinte válasz gasztrotipp.hu-nak

(Eredeti bejegyzés itt.)

Most őszintén? A karácsonyi készülődés = stressz. Mármint ha a nálam tartott 24.-i ebédről van szó. Az egy négyzetméterre jutó káromkodás ritkán olyan sűrű, mint a tálalás előtti egy órában. Aztán persze befut a szeretet meg a békesség is, de hosszú utat kell odáig megtennem.

Csakhogy mindenki értse, miről van szó. Fix 24.-i ebéd nálam, szent és sérthetetlen menüvel:

1. Szárazbableves gazdagon (idén már csülkösen, jeee)
2. Mákos guba

Nem túl bonyolult, ugye? Akkor hol itt a gond?

Óóóóó, számos aknára rá lehet lépni.

Azt már megtanultam az elmúlt évek során, hogy az előkészítés és megvalósítás rengeteg buktatót rejt. Ezek kivédésére minden évben újabb smart tervet készítek. Mert terv a lelke mindennek.

1. Család befenyítése: az ebéd PONTBAN kettőkor lesz, késni kivételesen senki ne merjen, mert megkergetem a sodrófával
2. Bevásárlólista készítése
3. 23-án beszerzés
4. 24-én reggel időben felkelés
5. Mariah Carey Merry Xmas cd lejátszóba helyezése, boldog dalolás
6. Főzőcskézés/táncikálás: leves, majd levesfőzés közben bejglik (annyira könnyű a menü, hogy simán belefér időben és energiában a délelőttbe), végül guba frissen készítése
7. Bejglisülés közben karácsonyfa-díszítés
8. Terítés, konyhában elpakolás, magam kicsinosítása
9. Pontban 2-kor család fogadása, nyugodtan, egy pohár borral a kézben, fotelba kuporodva, egy képes albumot nézegetve.

HÁ-HÁ-HÁ

Ehelyett:

1. Családot valóban befenyítem: du 2-kor tálalunk, aki késik, megkergetem a sodrófával.
2. Bevásárlólista készítése – pipa.
3. 23-án beszerzés – első fordulat (akna): tolongástól idegbajt kapás, penis dehors hangulat, egy idegen megütése helyett idő előtt kiviharzás a bevásárlóegységből. Ez természetesen rendszeresen hézagokat üt a bevásárlólistámon szereplő tételsorba.
4. 24-én reggel elalvás és/vagy hiányzó elemek felfedezése.
5. Rohangálás kifli és/vagy mák után (lehetőleg délig nem is kapok, azt is minimum univerzumkülső kisboltban) – kezdek stresszelni.
6. 12 óra: Mariah Carey Merry Xmas cd lejátszóba helyezése, hangulatba kerülés.
7. Idén is elfelejtettem beáztatni a babot b****meg.
8. Sebes, koncentrált készülődés a konyhában, néha egy-egy refrénre azért becsatlakozom a kórusba („all i want for xmas, is yoooooouuuuuu-yoooouuuuuuuu—youuuuuuu-uh-uh-huuu”)
9. Főzőidő alatt karácsonyfa belegyógyítása a tartóba, sűrű anyázások közepette, díszek gyors, de mégis örömteli felhajigálása, érzem, sínen vagyok, beüt az everything is under control hangulat, ami ugye csakis akkor üt be, ha végképp kicsúsztak a dolgok az irányításom alól)
10. fél 2: telefon haza, hogy hozzanak bort, sokat. Ja, és tejföl is kellene. Honnan? Mittudomén, szerezzenek légyszi.
11. 2 óra: konyhában háborús állapotok, én hasonlóképpen leharcolva, még jó, hogy ultracsinos a kötényem, az a rohadt bab meg még nagyon kemény, guba és bejgli persze sehol.
12. 2 óra 5 perc: család + kutyák tényleg pontosan (francba!) benyomulnak a lakásba. Valamelyik báty azonnal Basszus Rozizik hogy hol a kaja, az Anyukám is, de tőle valahogy nem értem a viccet, aztán szegény mindenáron segíteni akar, mint minden anyuka, amitől gutaütést kapok, mint a legtöbb lány, mert valahogy az anyukák mindig ráéreznek, hogy mikor mit nem kellene mondani, ettől én azonnal plafonon, miért nem tud ő egyszer egy évben jó vendég lenni, és lazítani a kanapén. Óriási a felfordulás, a kutyák a lábunk közt szaladgálnak, eszembe jut, hogy te jó ég, itt most mindent összedzsuváznak, mármint a kutyák, az apukám whiskey után nyúl, én lehajtok egy pálinkát, ami sokkal kevésbé elegáns, mint a bor, ellenben gyorsabban nyugtatja az idegeket. A hangzavart túlvisítva mindenkit befogok, az egyik terítőt vasal, a másik bort nyit és hagymát vág, a harmadik kiflit szeletel. Anyukám a kutyákat és Apukámat fegyelmezi, Apukám csendben legurítja a második whiskeyt és egyenesbe hozza a karácsonyfámat. A kutyáknak messze a legjobb, szeretnék valamelyikkel cserélni.
13. Úgy 3 óra körül általában kész a leves, én még mindig úgy nézek ki, mint a konyhám (mint akire bombát dobtak , bableves-illatú, mákkal beborított), de a kötényem szerencsére még mindig ultracsinos. Reggel óta végre először leülök, sajog mindenem, idegeim átfeszültek a csúcsponton, dobok még egy pálinkát, már nem zavar a Bogi szőre a kanapén, sem Mams jótanácsai, belátom, mekkora egy hülye p***a tudok lenni és milyen jó, hogy a családom mindezt leginkább derűsen tűri (kivéve Anyukámat, aki szegény nehezebben kezeli).
14. Eszünk, megnyugszunk, repetáznak, örülök, én nem is vagyok éhes, az illatok eltelítettek, de azért én is szedek még egyszer, gubánál kiterülünk, B abból is repetázik, szívemre is venném, ha nem tenné.
15. Kicsit pihengünk, aztán elmennek. Jó érzés tölt el. Nem (csak) azért, mert kiürült a lakás, hanem mert nekem nagyon fontos ez az ebéd, ragaszkodom hozzá, szeretem, minden bábeli kaotikus elemével együtt. Sőt.
16. Végre csend és nyugalom, estig koalázhatok a kanapén, és gagyibbnál gagyibb karácsonyi TV műsorokat bambulhatok, ezzel felkészülve a (szent)esti rohamra.

Az esti menetről annyit, hogy szerintem idén sem kezdjük el az otthoni fát este 8 előtt díszíteni, idén is röhögünk majd a fa formáján, meg a csúcsdíszen, ami nincs is, és soha nem is volt, és ha mégis, az úgy nézett ki, mintha a télapó mérgében az angyalka seggébe húzta volna a fát. Visítozunk (én), mert a kutyák kétpercenként verik le a vízszintesen kitámasztott partvist, amire a kész szaloncukor-párokat akasztjuk, mielőtt a fára kerülnének. Vitatkozunk (én) azon, hogy Paps miért akar kényszeresen három doboz szaloncukrot tenni a fára, közlik, hogy bénán akasztom fel a díszeket, közben borozgatunk, teli szájjal panaszkodunk, hogy nem vagyunk éhesek, időnként kiosonunk a konyhába egy újabb üveg borért, vagy belenyalakodni a krumplipürébe, vagy a kamrából csórunk egy kis bejglit, és mindvégig szemmel tartjuk Bogikát, hogy idén ne vadássza le az ünnepi sültet az asztalról. Gyertyagyújtás után énekelünk, egy-két versszakot közösen, aztán Paps hozzátesz még kábé tizet minden dalhoz, mi meg azon gondolkodunk, hogy honnan a fenéből húzza ezeket elő.

Hajnali 1 körül kezdünk neki a halas vacsorának (amiből idén először én is eszem!!!), de ez senkit nem izgat, mert amúgy sem vagyunk éhesek. Ja, lazac lesz, már kinéztem magamnak egy csodás receptet…

Lehet, hogy nem tökéletes, meg picit sárga, meg savanyú, de nekem/ünk így kedves, én/mi pont így szeretem/jük a karácsonyt.

Szép ünnepeket mindenkinek!