Csin csin 2010

Idén végre nálam lesz a buli. Ennek holnap reggel már valszeg annyira nem fogok örülni, de most még jó ötletnek tűnik. Mint minden rendes buliban, a hangsúly az italokon, azon belül is a mennyiségin lesz. Nem csinálok nagy ügyet az ételből, krumpli saláta, virsli, halom kenyér, kacsazsír, hajnalban lencse sonkával a menü.

De ez csak a plusz információ, nem is ezért írok. Recept sincs most. Évet összegezni sem fogok, bár elég mozgalmas volt, kicsit mégis örülök neki, hogy magam mögött hagyom és átlépünk az újba. Új év, új kezdet, fogadalmak, idén tényleg, és komolyan. Nyomok egy hatalmas restart gombot, és remélem, 2010et dalolva elbírja az operációs rendszerem lefagyás és vírusok nélkül.

Most nektek írok, kedves engem olvasók.

Nem tudom, kik vagytok, de még azt sem, hogy hányan vagytok, a google analyticsem ugyanis hónapokkal ezelőtt meghalt, és nullát jelzett, már ameddig néztem, mert ezek után, érthető módon, elég hamar elkezdtem nem nézni. Különösebben nem hiányoznak a statisztikák a magánéletemből, de abból kiindulva, hogy Mams biztosan olvas, máris van egy hűséges olvasóm. Szóval az analytics bekaphatja, vagy legalábbis monnyonle.

Na kibököm a lényeget. Tök mindegy, hányan vagytok, amiért elkezdtem ezelőtt 152 mondattal a bejegyzést: csak annyit akarok mondani Nektek, undercover olvasóknak, hogy

Nagyon boldog új évet kívánok, pont olyat, amit Ti magatoknak reméltek !

Én jövőre is itt leszek, lehet, hogy intenzívebben, de nem valószínű, viszont azt továbbra is bizton ígérhetem, hogy szépen sorjában jönnek az új, kipróbált, leginkább állati fehérjében gazdag receptek. Mert enni nem csak kell, de tudni kell, sőt érdemes is.

Csin-csin!

Ölelek mindenkit,

Gourmandula

ui: és persze köszönöm, hogy olvastok... :) Mindenképpen megnyugtató érzés, hogy nem magamban beszélek.