2009. június 15., hétfő

Citromkrémes máktorta


A zsúrba feldúlt lelkiállapotban érkeztem, és közöltem, hogy én többet nekik tortát soha, mert nekik valahogy mindig selejtes árut szállítok, és erre a kudarcélményre van most a legkevésbé szükségem, elvégre a konyhába lelkileg-testileg feltöltődni járok, nem anger managment tanfolyamra, és „le penis est vraiment complettment dehors”, legközelebb inkább veszek egy kiló pogácsát vagy kettőt, mert ez már valóságos stresszfaktor, F-éknek tortát sütni.


Aztán A két perc alatt az ujja köré csavart (kit nem), és ünnepeltként feladta a következő rendelést, amire nem lehetett nemet mondani, mert:

1) mint kiderült, nem szereti a mákot (vááh),

és így utólag

2) véletlenül lenyúltam a smarties karkötőjét (amiről először aszittem, hogy csokikarkötő, de nem, műanyag az, ellenben irtó vagány, és legalább nem olvad a csuklón.


Jöjjön a hét tanulsága: hibájából tanul az ember. Ha egy hibából nem tanul, nem gond, dob a gép annyit, hogy mindenképpen az emberbe (belém) vésődjön a tanulság. Tisztára, mint az a teniszes adogató gép. Nem ugrasz félre? Durr. Félreugrasz? Doingggg. Nem találod el? Poiiiingggg. Nem érted, mi van? Dzzzssss.


Talán pont egy éve, hogy a fehércsokis rafaello tortával kapcsolatban megtanultam, egy tortát akkor is el lehet tolni, ha már kivettük a sütőből. Igaz, az akkori eseményeket részben (de inkább egészben) betudtam a meglehetősen speciális körülményeknek. Aki hajlani hatkor táncol haza, és jelentékeny vodkaredbull koncentrációval az ereiben ugrik neki a tortaprojektnek, az ugye a szándékot leszámítva ne számítson túl sok jóra.


Bréking: korábbi prekoncepcióimmal szembe menve jelentem, én eme teljesítményre józanul és kipihenve is képes vagyok.


Tehát, máktorta elkészül, gyönyörűen megsül. Ilyenkor az ember elégedetten hátradől.

De ha valami túl simán megy, akkor csavarjunk rajta egyet. Mert milyen jó lenne a tetejét „csak még egy picit” aranybarnítani, arra van a felső grill fokozat. (mi vaaaan???!!)


Így utólag már annyira nem meglepő, de a gondolat megfoganásának pillanatában még nem gondoltam volna, hogy 3 kivasalt hajtinccsel (perccel) később már a torta szanaszét égett sipkáját skalpolom lefele, közben röhögés és sűrű bmegolás között próbálok finom egyensúlyt tartani. És ismét megállapítom, hogy az önirónia nagy fegyvertény ép elmém megőrzésében.


Ez az önirónia különösen jól jött akkor is, amikor ultrakésésben, teljes cuccal + tepsit karomon egyensúlyozva (háromszor majdnem eldobva) lelavíroztam a kocsihoz, ahol rájöttem, hogy a kocsi nincs is ott, mert azt előző éjjel - az este spontán alakulása okán – a városban hagytam. (!!!) Nem éppen egy tavaszi kardigán vagy egy sál méretű és fontosságú mellékszereplő, amiről olyan könnyedén megfeledkezik az ember, jött is a kínos felismerés: nyilván nem menet- hanem nagyonkész vagyok.

Ekkor megvallom átfutott az agyamon az is, hogy lehet, hogy mégis másnapos vagyok (addig örültem, hogy nem), és/vagy nem ártott volna egy picivel tovább aludni, de ezt a gondolatot (positive thinking) gyorsan elhesegettem.



Azért valamiféle előrelépést a tavalyi lúzerkedéshez képest mégis fel tudok mutatni: ezúttal sikerült megmentenem a tortát.


Éljen a tejszínhab, amit a nemrégiben indított ’Miért nem sikerül mostanában a tejszínhabot felverni?’ kérdéskörre kapott nagyon segítőkész eligazításoknak hála ezúttal problémamentesen sikerült legyártani, és azt a megskalpolt citromkrémre óvó takaróként kenve máris szalonképessé vált a születésnapi ajándék.


A visszajelzések és saját vélemény alapján pedig hozzátenném, hogy igen finom lett.


Megjegyzés: hangsúlyoznám, hogy a torta eredetileg tejszínhab nélkül, könnyű és habos citromkrémmel hivatott készülni. A mákos töltelék önmagában is annyira puha és krémes, hogy ha nem kell csonkítani a citromkrém tetejéből, akkor a tejszínhab már nem feltétlenül szükséges, így én azt – ideális esetben – a torta mellé, opcionálisan kínálnám.




Citromkrémes máktorta

(inspiráció innen)


Hozzávalók:

Tészta:

20 dkg liszt

10 dkg vaj

10 dkg cukor

1 egész tojás

fél csomag sütőpor

Mákos töltelék:

5,5dl + 0,7 dl tej (utóbbi a keményítő elkeveréséhez kell)

5 dkg étkezési keményítő

1 tk vanília eszencia vagy egy fél rúd vanília kikapart belseje

25 dkg darált mák

4 púpos ek. cukor

5 dkg vaj

2 dl tejföl

1 citrom reszelt héja

1 tk citrom (vagy esetleg narancs) kivonat

Citromkrém:

3 tojás – elválasztva

4 ek. porcukor

2 dl tejföl

1 nagy citrom frissen kifacsart leve (ill. ízlés szerint)



Elkészítés:

Kezdjük a mákkrémmel:

  • A cukrot és a tejet óvatosan melegítem, majd belezuttyantom a meleg tejbe a mákot. Belereszelem a citromhéjat, hozzáadom a vaníliát (vagy kivonatot). Alacsony lángon visszamelegítem, majd tűzről félrehúzva kb. negyed óráig állni hagyom.

Míg puhul a mák, gyorsan összedobom a tésztát:

  • A vajat, cukrot és a tojást robotgépben gyorsan elkeverem.
  • A lisztet és a sütőport elkeverem.
  • A lisztet és a vajas-tojásos masszát kézzel tésztává gyúrom (per perc alatt sima felületű, közepesen kemény labdaccsá áll össze).
  • A tésztát kerek formájúra nyújtom, úgy, hogy ki tudjak vele bélelni egy hagyományos 26-28 centis tortaformát, 3-4 centis peremekkel. (Elég vajas a tészta ahhoz, hogy a formát nem szükséges külön vajazni.)
  • Tipp: szilikonos gyúrólapon, vagy alul-felül fóliát használva liszt nélkül is viszonylag könnyen megy a nyújtás, de akkor sem kell kétségbe esni, ha nem sikerülne tökéletesre formázni a tésztalapot. Elég lágy ahhoz a tészta, hogy a hézagokat, egyenlőtlenségeket letapogatással, hozzátapasztással szépen lehessen korrigálni a formába helyezés után.

Vissza a mákkrémhez:

  • Visszateszem a tűzre, sűrű kevergetés mellett felforralom (közepesen erős lángon, nehogy odakapjon az alja!).
  • Ismét félrehúzom, és belekeverem a 0,7 dl tejjel simára kevert keményítő-port.
  • Újból vissza a tűzre, és addig kevergetem a krémet, amíg besűrűsödik (pár perc).
  • Nem melegítem tovább, hozzáadom a vajat (előtte megolvaszthatjuk), az előzetesen krémesre elkevert tejfölt, és ízesítem kevés citrus kivonattal.
  • Ha kell, ízre utólag korrigálok, ha ok, hagyom picit kihűlni, és a tésztával kibélelt tortaformába öntöm.
  • 160 fokra előmelegített sütőben, légkeverésen 50 percig sütöm.

45 perc után gyorsan összedobom a citromkrémet:

  • A fehérjéket kemény habbá verem.
  • A sárgákat simára keverem a porcukorral és a tejföllel.
  • Óvatosan beleforgatom a fehérjehabot a cukros-tojássárgába.

Közben letelt az 50 perc sütési idő.

  • Kihúzom a sütőből az éppen megsült tortát, és egy keverő lapáttal egyenletesen elsimítom a krémet a tortán.
  • További 15-20 percig sütöm 160°C fokon.

(Nyitott ajtajú sütőben) hagyom kihűlni, ideális esetben –és opcionálisan - egy kis tejszínhabbal az oldalán kínálom (-nám).


11 megjegyzés:

trinity írta...

A story is zseniális, jót vigyorogtam-de a tortát mentettem, mert a mákos-citromos kreációkat szeretjük! Köszi!!!

Bridge írta...

Jókat mosolyogtam olvasás közben. Egyszer meggrilleztem úgy a túróssüti tetejét, hogy úgy nézett ki, mintha a boci foltjait is a túróhoz adták volna. :)
Azóta a grill funkciót nem használom.

Az öcsém viszont nagyon szereti a mákot, egyszer kipróbálom a receptet.

Gourmandula írta...

:)) hát igen, grill és sütemény csak tagadó mondatban szerepelhet együtt. meg itt. :))

örülök, hogy tetszett! :)

gasztro írta...

minden jöhet ami mákos! kivéve a george clooney-t és egyéb palikat:D

Gourmandula írta...

dzsordzsot szeretjük! :)
(de milyen az a mákos pali?? most vagy nagyon outsider vagyok, vagy nagyon öreg - mondjuk kórusba: neeeeeeeeeeeeeeeeeeeem - de nem vágom. plusz pontért kifejtheted)

gasztro írta...

hát Zsorzsnak is mákos már a haja! Ééééérteeem?! :D

Gourmandula írta...

DZZZSS. (földbe csapódott a tantusz)

gmx írta...

j'ai adoré „le penis est vraiment complettment dehors”
Nagyon hangosan röhögtem rajta még másodszor is :)

Gourmandula írta...

már-már elegáns... :)))

Andrea Gerak írta...

Nagggyon jó!!! A "le penis est vraiment complettment dehors” a legnyerőbb, megállapítás, amit mostnaában hallottam :-DDDD

Gourmandula írta...

örülök, hogy tetszik, használd egészséggel, soha senki nem érti, ez benne a legszebb. :)))

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin