2008. november 23., vasárnap

Pekándiós banánkenyér mascarponés banánkrémmel



Vicces dolog ez a sütőformákkal meg velem… Szal az egy dolog, hogy elhagyok / elkavarok tepsiket, és ezért, kényszer okán, lassan minden helyes muffinformákban végzi (merthogy az ugye meglett, és a másik meglévő kistorta-formával jelenleg a teljes formakészletemet jelenti). De amikor olyat készülök sütni, amihez egyáltalán, soha nem is létezett formám, akkor a magammal szembeni elvárások újabb mélypontot érnek el. Mostmár van rutin, tényleg derűsen kezelem a dolgot.

Vissza is ütött a nagy lazaság (’jó lesz ez kereknek is’). Ugyanis az egyetlen egy probléma ezzel az amúgy fantasztikus banánkenyérrel, hogy nem banánkenyérformában öltött testet, és valahogy a kerek tortaformában egyszerűen nem tetszik, nem esik annyira jól, mint ahogy eshetne. Nem az igazi. Ízre mesés, állagra tökéletes, minden szempontból killer, de hát ez kicsit olyan, mint amikor a kólát zacskóban árulják (vicces egy thai szokás). Lehet, hogy kóla van benne, de a forma, a csomagolás nélkül az sem az igazi, mert nincs meg az a glugyglugyglugy-ááááááhhhhh-szájat elégedetten ingujjba törlős, kamerába kacsintós reklámérzés (ellenben gyomorrontás esetén tény, hogy így is példásan teljesít). Persze nem tudnám megfogalmazni, hogy egy téglalap alakú banánkenyértől milyen érzések generálódnának bennem, talán (és remélem) csak annyi, hogy úgy van minden a helyén.  

 

Mascarponés banánkrémet készítettem hozzá, amit lényegében lehetetlen esztétikus módon a süti mellé, alá, felé pozicionálni, ellenben elképesztően nagyon finom hozzá. (De természetesen mindkettő önmagában is derekasan megállja a helyét.) A jövőre vonatkozólag tehát annyi a feladat, hogy 1) ki kell gondolnom valami vonzóbb tálalást, és 2) kénytelen leszek beszerezni egy olyan hosszúkás, mély formát.

 


Pekándiós banánkenyér

Recept forrása

 

1 cup (115 gramm) pekándió (vagy dió), megpirítva, durván felaprítva

1 3/4 cup (245 gramm) fehérliszt

3/4 cup (150 gramm) cukor

1 tk. sütőpor

1/4 tk szódabikarbóna

1/4 tk só

1 tk őrölt fahéj

2 nagymérteű tojás (vagy 3 kisebb), enyhén felverve

1/2 cup (113 gramm) sózatlan vaj, felolvasztva, szobahőmérsékletűre hűtve

3 db nagyobb, érett banán (kb. 0,4-0,5 kg), krémesre összetörve (picit lehet darabos)

1 tk vanília eszencia

 

 

Elkészítés


  • Sütőt 180 fokra melegítem (alsó-felső klasszikus).
  • Sütőformát kivajazom és kilisztezem.
  • A pekándiót megpirítom száraz serpenyőben, és durván felaprítom.
  • Egy nagyobb tálban öszekeverem a száraz alapanyagokat: lisztet, cukrot, sütőport, szódabikarbónát, sót, fahéjat, és a pekándiót.
  • Egy másik tálban összekeverem a tojásokat a banánpürével, vajjal és vaníliával.
  • Egy fakanállal vagy gumilapáttal a folyékony összetevőket óvatosan elkeverem a száraz hozzávalókkal. Csak addig keverem, ameddig el nem vegyül, de nem szabad túlkeverni, akkor gumis, nehéz lesz a kisült tészta.
  • Az előmelegített sütőben kb 55-60 percig sütöm, tűpróbával ellenőrzöm, hogy kész e.
  • Sütőből kiveszem, hagyom kihűlni, utána lehet kiborítani, szeletelni.
  • Én mascarponés banánkrémmel kínáltam. 



Mascarponés banánkrém

250g túrót szitán átpasszíozok (hogy krémes legyen), majd 500 g mascarponéval elkeverem. 
1 nagyobb darab érett banánt feldarabolok, turmixgéppel pürésítem, és azt is a mascarponéhez adom. A krémet elkeverem,  mézzel (ízlés szerint) édesítem, vaníliával (eszencia) és opcionálisan kevés limelével ízesítem.  

 

7 megjegyzés:

Doctor Pepper írta...

ez azért még így is naon jól hangzik... de átérzem a problémádat, a forma is számít, jól mondod!

cola zacskóban, ne mááár!!

herbivore írta...

gourmadula, egy ideje már figyelem a munkásságodat, és (konyhafronton kevésbé kreatív vegetáriánusként) mindig remek ötleteket merítek a receptjeidből, úgyhogy köszönöm!

most jót nevettem azon, hogy megtudtam, honnan szerezte stahl judit a banánkenyere receptjét :) na jó, annyit megtett, hogy a liszt felét őrölt zabpehelyre cserélte, meg tett bele joghurtot :)

mindenesetre én még így is nagy bűnözésnek érzem ezt az isteni banánkenyeret, úgyhogy gondoltam, megosztom azzal, akit érdekel, hogy ha négy érett banánt tesz bele az ember, finom már 5 dkg cukorral is, hurrá :)

egyébként köszi még egyszer, és csak így tovább!

Gourmandula írta...

DP: zacskós kóla, ja.. :))

H:köszi szépen, a kedves szavakat és a cukorpótló tippet!

Gyöngyi írta...

Kedves Gourmandula!
Nagyon finomakat készítesz, nagyon tetszik a blogod! Szeretném ezt másképp is kifejezni, remélem, elfogadod a jelölésem! A díjat itt találod: http://lakoma.gportal.hu
Főoldal, középső rész..

Gourmandula írta...

Kedves Gyöngyi! Nagyon köszönöm, örülök, hogy tetszik, ez nagyon kedves Tőled!!! :))))

chilii írta...

lehetne kérvényezni annak az isteni almának a receptjét amit szombaton kóstoltam? mesés volt! köszi!

Gourmandula írta...

aranyos vagy nagyon! örülök, hogy sikere volt, és már megtettem! (de nemtok nálad kommentelni)

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin