Tribute to Pad Thai - thai szerű sült tészta

Erről a saját kútfőből származó, rögtönzött gyorskajáról azok a gyanúsan olcsó CD-k jutnak eszembe, amiket Tribute to XY (ie George Michael) címmel adnak el, de a jól ismert dallamokat a nagyember helyett noname zenészek adják elő. A noname-ség még önmagában nem szükségszerűen jelenti azt, hogy bénák a zenészek, vagy pocsék a tartalom, csak éppen ezek a számok sosem érhetnek fel az eredeti változattal.

Visszakanyarodva az én Tribute to pad thai művemhez, szeretném azt hinni, mégha nem is George Michael énekelte fel, elég jó kis performance lett a maga nemében.

Úgy kezdődött, hogy maradt egy csomó thai bazsalikomom, szóval megpróbálok versenyt futni az idővel, és amíg a levelek tartják magukat, az elkövetkező napok ázsiai hangulatban telnek. Gondoltam, milyen jó is lenne egy pad thai, azaz thai stir fry tészta.

Miért is a 'thai szerű' elnevezés? Mert ez nem pad thai lett (eredetiről többet itt). Tényleg nem az: pölö sehol a koriander, vagy csíra, sem akár egy apró kocka tofu, de bele sem megyek, mi mindenben más; ez egy tribute, így kell meglátni benne az értékeket.

Egy thai jellegű sült tészta, felhasználva a négy-öt alap ízt, de adott kamra/hűtő állapotok tükrében meglehetősen átvariálva. Valami hasonlóan egyszerű és ínycsikalndó, és az utcai árusok is valahogy így csinálták, így láttam a helyi piaci büfékben, többnyire ezekkel a fűszerekkel.

Gondban vagyok a mennyiségekkel is, mert olyan wokbadobálós hangulatomban voltam, és én is útközben csiszoltam, kerekítettem az íz-kompozíción. A mennyiségről tehát annyit, hogy ezen esetben nem adom meg, mert mindenki pontosan tudja, hogy személytől függően mennyi tésztát és zöldséget szeretne beletenni, a szósz pedig 1-2 kanál alkotóelemenként, de nagyon alapanyag és ízlésfüggő, így alább csak egy kiinduláshoz elegendő eligazítással szolgálhatok.

Tribute to Pad Thai

Hozzávalók a szószhoz

Tamarind püré (nem kell pánikolni, hecsedli, azaz csipkebogyólekvár vagy üstös szilvalekvár is megállja a helyét)
Szójaszósz (másoknak halszósz)
Nádcukor
Chilipaprika
Lime-lé (opcionális, ha a tamarind nem lenne elég savanyú)
Rizsecet (opcionális, és csak egy cseppnyi)
Thai zöldségkeverék
Tészta (lehetőleg legyen vmi autentikus rizstészta, de legalább nézzen ki autentikusan – én most barna metéltet használtam hozzá, ezzel is jó volt, kövezzenek meg)
Szezámmag (legközelebb pirított mogyoróval készítem, most nem volt)
Thai bazsalikom (pár levél)

Először készítsük elő a szószt. Ez a szíve, a lelke, amin áll vagy bukik az egész. Pont ezért, ha először készül, javasolnám, hogy ne élesben, hanem külön tálkában, főzés előtt kísérletezzünk, mert így ha nem jön össze elsőre a kerek ízhatás, még mindig neki lehet futni még egyszer, anélkül, hogy a végén szószban úszna az egész tészta (másodszorra már könnyebb, utána meg már mehet élesben is, mert egy idő után ráérez az ember, hogy mi a jó neki).

Kezdjük 2 ek. szójaszósszal (halszósszal jobb, csak én meg a finnyám), egy kávéskanál tamarinddal, 1 púpos teáskanál cukorral (és opcionálisan egy pár csepp rizsecettel, lime lével): innentől kezdve magunkra vagyunk utalva, ízlelgessük, mitől és mikor tűnik nekünk kereknek, én is mindig így szoktam (hiszen nagy különbség lehet két szójaszósz, de akár két tamarindpaszta íze között is!) De ne ijedjünk meg, olyan ez, mint a bicajozás, egyszer kell megtalálni az egyensúlyt, aztán már megy is magától.

Csipőset a harmónia megtalálása után, a legvégén szoktam hozzáadni, hogy ne zavarjon ahhoz a bizonyos egyensúlyhoz történő érkezésben. Attól függően, hogy mennyire szeretjük a csipőset – én azt szeretem, ha a fülem is beleizzik– akár egy egész csili (nálam most piros) is mehet bele, akár kimagozatlanul is, de kezdésnek egy fél kimagozott egyeddel indítanék, apró csíkokra vágva.

Felhevített serpenyőbe öntünk egy kevés olajat, a szószunkat, és ebben a zöldséget félkészre pirítjuk. Kétadagnyi zöldséghez én 4 evőkanállal indítottam, a lényeg, hogy mire a zöldséget majdnem készre pirítjuk, ne ázzon az egész, de azért valami szaftja maradjon. Ne feledjük, ez stir fry gyorskaja, hirtelen pirítunk, nem főzünk. Ha már ropogósan majdnem kész a zöldség, az előzőleg al dentére főzött tésztát is hozzáadjuk. Megszórjuk kevés pirított szezámmaggal és az apróra vágott thai bazsalikommal, párszor megforgatjuk, összerázzuk, és készen is vagyunk.

Tálaláskor, ha kedvünk tartja, chili szósszal, tört pirított mogyoróval, és egy cikkely lime-mal a tányér szélén tálaljuk. Ezt aztán mindenki maga belekeverheti, ahogy neki tetszik (így eszik a helyi alakulatok is az anyaország minden kisbüféjében).

Érdekes módon az én tributom mára és hidegen gömbölyödött ki igazán, talán a bátor adag tamarindnak betudható exra üdesége miatt. (A maradékot hűtőbe tettem, és ma hidegen nyalakodtam bele, innen tudom, hogy pikáns tésztasalátaként is nyugodt szívvel adnám.)

…azért egy valódi pad thai-jal még jövök.