Fontos évfordulót ünnepeltünk: K lábának évfordulóját. Meg a vulkánt, ami volt olyan kegyes, és nem vette el, csak megkóstolta a bokáját. Meg ilyesmi. Mi mást is tehetne ilyenkor az ember, teljesen logikus, hogy vulkánpartit szervez.
Mondtuk K-nak, hogy jöhetne lábsínes-csizmástul, meg mentőzsákostul, szépen megágyazhatnánk neki a teraszon, feje alá hátizsákot tennénk, cigiztetnénk is, a vulkán melegét pedig brülézővel ontanánk. Pont, mint egy éve (persze brüléző, no meg csilenyók és lovak nélkül).
Hát, ha végül nem is így történt, azért ettünk egy nagyon jót.
A krumplivulkánról annyit, hogy igazi gyerekbarát recept, ahol a krumplipüré alkotta hegyből forró lávaként hömpölyög alá a pikáns sajtszósz, melynek csak a hegy aljában zöldellő brokkolifácskákkal állhatjuk útját. Az első adag egyedei még becsülettel hasonlítottak egy hegyre, azonban a második körben elsődleges szemponttá a még jobb tunkolhatóság és a mégtöbbszósz alapelv lépett elő, ezért is van az, hogy az ebből a rundból származó fotóalanyom legjobb indulattal is max egy gigant krátert formáz (de leginkább egy leharcolt szántóföldet). És bár e módon sok köze a hegyhez már nem maradt, kellő képzelőerővel párosulva e forma nagyon praktikus megoldásnak bizonyult. Ez fontos, ha az ember minél több sajtszószt szeretne a tányérján tudni.
Végezetül az a szerény véleményem, hogy 1) egy szép szelet steak/sülthús mellett köretként is remekül helyt állhat, valamint 2) ha egy gyereket ilyen csomagolásban sem lehet rábírni a brokkoli betakarítására, akkor sehogy.
Folyt köv. lesz, mert büntető csokivulkán is készült az este, amit feltétlenül archiválnom kell az utókornak.
Krumplivulkán sajtlávával és brokkolifácskákkal
Hozzávalók
4 fő részére
Kb. 6-7 darab közepesen nagy méretű, sós vízben főtt, meghámozott krumpli
2 csokor friss brokkoli (vagy egy nagyobb csomag mirelit)
1/4 cup (60 ml) tej
1 fej hagyma (opcionális)
vaj/olívaoolaj
só, bors ízlés szerint
csipet őrölt szerecsendió
1 kk pirospaprika (a szín kedvéért, de opcionális, punkoknak csípős is lehet)
1 szál rozmaring (opcionális)
2/3 cup (vagy ízlés szerint amennyit majd a krumpliba bele bírunk passzírozni) reszelt sajt (cheddart ajánlottak, én most mezei trappistát használtam)
1/4 cup (60 ml) tejszín
Elkészítés
- A sütőt 190 fokra állítom.
- A hagymát finomra aprítom, és vajon (vagy olajon) megpirítom.
- A krumplikat felkockázom, majd a tejjel lazítva püré állagúra töröm.
- Belekeverem a masszába a hagymát, hozzáadom a szerecsendiót, ízlés szerint sózom, borsozom, és hűtőben hagyom hűlni, hogy picit megkeményedjen, összeálljon a massza.
- A brokkolikról lefejtem a nagyjából falatnyi méretű rózsákat, és rozmaringággal ízesített gőz felett „kívül még éppen roppanós”-ra párolom. (kb. 5-10 perc; nagy kár lenne túlpuhítani). A kész brokkolit egy tálban, letakarva félreteszem.
- A tejszínt elkeverem a sajttal és az őrölt pirospaprikával, esetleg sózom (ízlés, sajt jellegének kérdése)
- A lehűlt, picit megszilárdult krumplipüréből magas, hegyformájú kupacokat kanalazok egy sütőpapírral bélelt (kényelmi szempont) tepsire.
- Egy kiskanál segítségével, a krumplihegyek csúcsától kiindulva, mély krátert vájok.
- A kráterekbe - szintén kiskanállal - a tejszínes sajtból nagy körültekintéssel, jó nagy kupacokat halmozok.
- Sütőben 10-12 percig sütöm (érdemes alsó-felső pirítós, légkeveréses funkciót választani, ha van).
- A kész krumplivulkánokat picit hűlni hagyom, pár perc után már kis ügyességgel átemelhetőek a tányérokra. A „lávára” frissen őrlök egy kevés borsot, a krumplihegyek tövébe brokkolirózsákat ültetek, a „fácskákat” meghintem egy kevés frissen őrölt tengeri sóval, és tálalom.
- A brokkolifácskákat tunkoljuk a vulkánba, bátran amortizáljuk le a hegyet!
Megjegyzés: aki nem akar szöszmötölni a krumplivulkánok tányérra emelésével (ez valóban hordoz némi veszélyt külalak tekintetében), és lenne elegendő számú egyszemélyes, tálalásra is alkalmas, sütőálló kerámiatálkája, az bátran süsse eleve egyenként a krumpivulkánokat!
2 megjegyzés:
"büntető csokivulkán" ;) Tán a rossz kisgyerekeknek, akik nem hajlandóak megenni a brokkolit még így sem? ;) Habár nem játszunk az étellel, ez a játék azért tetszik ;)
A csokiszuflé télleg büntetett, de a szó (minden) jó értelemében. :)
Majd meglátod! :)
Megjegyzés küldése